Oh, Happy Day!

Végre, megtörtént A csoda...!!! Nem, nem vettek feleségül, a lottón sem nyertem, ha valaki erre tippelne.Don Huan De Rick! Még karácsony előtt futott előttem egy pár kört, de a vizsgaidőszakra hivatkozva sokszor lekoccoltam. Többször is erősködött, hogy bizony ő Angliában vett nekem ajándékot, ami megkönnyíthetné az életemet a fősulin (fejbe integrálható memkártya?) és bizony találkoznia kell velem, hogy odaadhassa. Egyszer pont akkor írt rám, amikor Édeskedves jóemberemnek nézegettem a melókat (persze a legutóbbi óta sincs neki, most úgy néz ki lesz, de ez másik történet), persze ő is nyakig bele volt bújva a monitorba. Egy lemondó sóhajjal konstatáltam, hogy bizony a második mondata az volt, hogy mikor fogunk találkozni? Persze Édes rákérdezett: "- Ez a gyerek beléd van zúgva?" Lefőtt a kávé... Gyökérség lett volna azt mondani, hogy áh csak barátok vagyunk (ez olyan "bizony csak úgy zavarkásszuk a macit a málnásba csak neked nem kell róla tudni " stílus) Inkább mással álltam elő: " - Öhhhm...szerintem igen...egy ideje mondja itt a hülyeségeit, de nekem akkor se kéne, ha hozzámvágnák." Ez egy teljesen őszinte megnyilvánulás volt, de láttam Édes arcán elsuhanni a felhőt. (Így nem kezdtem el ragozni, hogy kedves Rick egyszer majdnem lesmárolt, mikor kikísért a vonathoz, csak én egy párduc ügyességével ugrottam fel a kispirosra, amikor észrevettem, hogy a feje elindult felém...) Gyorsan elsimítottam a Rickes-chat fonalát és odabújtam Édeshez. "- Most haragszol rám? - Miért haragudnék? - Például, mert korábban nem említettem ezt a Rickes-témát... - Már korábban is gondoltam." Ez kicsit úgy hangzott, mintha rajtakapott volna. Tovább bújtam. " - Azért nem mondtam, hogy feleslegesen ne idegesítsd rajta magad. Van neked elég nyűgöd mostanában. Vele meg nem tudok mit kezdeni, utaltam rá, mondtam neki szépen, mondtam erélyesen, sőt úgy is mondtam neki, hogy B*SZD MEG PASIM VAN, NEM ÉRTED? És nem fogta fel. Már csak a lemorzsolódásban bízok. De nyugodj meg, ez a dolog teljes mértékben egyoldalú!" Nem tudom pontosan hogy hatott rá ez a szöveg. A reakció: "Addig nincs baj, amíg így marad." Némi nyugalmat hallottam ki, a hangjából, így lezártnak tekintettem a témát. Most hétvégén írt rám újból a kis rózsabimbó: délután 3-tól 7-ig kocsmázott egy csajjal. Már egy hónapja írogatnak facebookon, de a csajnak még van valakije, így még nem lehet köztük több minden. Elújságolta, hogy mostanában három csaj is rá akart mászni, és hogy ennek mennyire örül. Erre nem tudtam mit mondani. Valószínűnek tartom, hogy a csaj pofára fogja ejteni, de örülök, legalább többé nem engem zaklat!!! Ollé!!! :D

2012/02/01