Nyár vége

Felgyűltek a dolgok...Gondoltam elmesélem,

- Faterék már megint marakodtak.(Fater szétszedte az ezeréves Fordunkat a pázsit közepén, Muter hiába mondta, hogy takarítsa el nagyanyámékhoz, voltaképp ott van a szerelőműhelye. Muter még három nap múlva, az idegnyugtató nagynéni látogatásról hazatérve is azt ordította "Elválok tőled, te rohadék!" Aztán Fater is elővette a jobbik eszét. Kipakolta a roncsot nagyanyámhoz öcsémmel, majd hazacsörgött,hogy Édes jöjjön már ki értük sötétedéskor. Mire odaértünk elég keményen megcsapolhatta a pincés pálinkát, mert nem nagyon számított neki, hogy merő olajosan egy szál alsógatyában szállt be a kocsiba... Édes halkan megjegyezte, hogy én mosom ki a hátsó huzatot. Öt perc volt az út, de legalább hússzor meggondoltam, miért nem hagytuk nagyanyámnál? A pálmát az vitte, amikor megálltunk a kérésére egy ATM-automatánál. Ott állt csípőre tett kézzel, nyakig retkesen egy szál fecskében és keményen káromkodott, hogy "Miakurvannyáért van az uccsó tranzakcjó törölve???" Féltünk, hogy egy arra járó rendőr még beviszi szeméremsértésért ezért öcsém kiszállt, és megfordította a kártyát a kezében. Le se tagadhatom, hogy nem normális a családom...)

- milyen volt a tegnapi Tankcsapda koncert (Találkoztam Lee-vel, a régi kolis csapatból és a barátnőjével. Nem változott semmit. Csak a haja volt 10 centivel hosszabb. Ellenben én változtam. Csalódás volt újra látni. A mostani fejemmel nem tudtam megérteni miért rajongtam annyira a társaságáért. Azóta eltelt négy év. Csak egy ambíciómentes szakmunkás, aki folyamatosan bagózik, segélyből él a barátnője családjánál... nos, így múlik el a világ dicsősége)

- nagyanyám mostanában milyen "kedves" hozzám. (Az egyik rokonkiscsaj a temetésről úgy gondolta nagyanyám most biztos nagyon magányos, ezért karácsonyi kiadásként lejött hozzá egy hétre. Csak azt bukta be, hogy nagyanyámnak két éltető eleme van: az urgáltatás és a pletyka. Miután mama kifaggatta az egész családjáról, lepucolta az összes ablakot, gyomlált, mosott, teregetett, kirámolt meszelés előtt, borsót pucolt, virágot metszett, tyúkot etetett, kiszedte nagyanyám bajszát, leápolta a csiperkés körmeit és megnézte vele a Tiltott Szerelmet , és eltelt az egy hét vissza se nézve rohant haza, onnan a Sziget fesztiválra. Azóta is várja mama a hívását, hogy hazaért-e vajon...? Ezidő alatt nagyanyám és fater beleszerelmesedtek ebbe a városi próbababa-arcú, testű, öltözékű, modorú,  kislányba, ehhez híven folyton hozzá hasonlítgattak. Fater csipkelődései nem voltak újak, azokat könnyedén el is hárítgattam, dehogy nagyanyám is tud ilyen kis "genya" lenni... A kiscsaj látogatása alatt egyszer ugrottunk át hozzájuk elhozni a létrát, mivel akkor zajlott a szobafestésem. Mama odaállított elém: "- Most már látom milyen kövér vagy, az én kis vendégem milyen csinos hozzád képest!" Röhögés, feleszmélek. Elsőre azt akarom mondani: "Tudja mama, csontokkal csak a kutya játszik.", de bunkóság lett volna, mivel a kislány épp ezt tette minden nap. Ehelyett vállat vontam: "- Nem vagyok kövér, csak nagyobb felületen szép!" Thank you facebook... Két hét múlva is elővette a témát, épp az ablakot takarítottam nála. Míg egyensúlyoztam a létrám alá állt: " - Te sosem voltál olyan vékony, mint az Erikácska!" Elképzeltem, hogy teljes nagymamacentrikussággal a fejébe húzom az üvegtáblát... " -Nem mama, én még sosem voltam anorexiás." "- Az meg micsoda?" - kérdezte információra éhesen. " - Tudja mama, a kóros soványság, mint a modelleknél. Rendesen esznek aztán kimennek a budiba, ledugják az ujjukat a torkukon és jól meghányatják magukat nehogy meghízzanak!" Később gondolkoztam, egészségügyesként bulimiát kellett volna mondanom, de így is headshot volt... kapóra jött, hogy modellsuliba jár/t a gyönyörű. Azóta is sok mondat kezdődik Erikácskával, de a nádszál derekát nem meri emlegetni. "- Az Erikácskának volt fényképezője és lefényképezett itt mindent! - Biztos a városban nem sok tehenet meg traktort lát.")

Inkább mindezt elsüllyesztem a képzeletbeli fiókomba. Mindjárt vége a nyárnak. Per pillanat igazi beborulós idő van. Édes elment reggel 6-kor. Gondoltam visszaalszom. Felesleges. Inkább összerámolok, hiszen rövidesen irányt veszek Debrecen felé. Tartunk egy jó kis fickókibeszélős, főzögetős, kínai evős, turizgatós, kolesz beköltözésre készülős, buszozós, nyárbúcsúztatós pár napot Süncinél. Ágyő! :)

2012/08/27