Sejtettem, hogy a csütörtöki nap nem fog kétszemélyes kávéfőzőt nyerni... de hogy ennyire???Suli után fogorvoshoz voltam hivatalos (előző héten beletört a zápfogam egyik darabja Muter brikettes jellegű kacsasültjébe).

Mivel nálunk a körzeti fogorvos egy lódoktor, - aki érzéstelenítő nélkül húz-fúr-töm - már két éve Édesék körzeti dokijához járok. Reménykedtem benne, hogy Édes elkísér, ő ki is vette a szabadnapját... és elment pecázni. Volt bennem egy kis feszültség, nem mintha fosos típus volnék... de most őszintén! Ki nem tart cseppet sem a fogorvostól...? Nos, ez a feszültség nőtt, amikor az érzéstelenítő beadása után ecsetelni kezdte, hogy van sürgetőbb probléma is, amit ő nem tud megoldani. Beutalót ajánlott a szájsebészetre meg a röntgenre, mert a bal alsó bölcsességfogam elakadt, a kibújt csücske pedig erősen szuvas. Tömni nem lehet, a gyökere állapotáról nem lehet tudni semmit, csak az íny szétaprításával lehet kiszedni... Enyhítő körülmény, hogy a tömés kiírt árának a felét sem kérte el...

De a fekete leves csak ezután jött. Süncitől volt egy nem fogadott hívásom és egy sms-em: a koli felhívta, lebuktunk az akváriummal.

De az előző nap volt az ellenőrzés...! Mindent elspájzoltunk nem leltek semmit...! Mikor lementek a szintről  még a szomszéddal is megtárgyaltuk a zuhanyzóban, hogy csak egy felületes ellenőrzés volt, nem hallgatták meg a zajjal kapcsolatos panaszaikat sem...mellesleg megkérdezte, hogy nem buktunk-e le (korábban pedig azt, hogy hova rakjuk a halakat)...?

Már nem egyszer volt olyan, hogy kizártuk a "Sellőket" az állandó vízi birodalmukból akváriumtakarítás címen... Szerintem, ha engedné a lefolyó keresztmetszete még szarni is odajárnának. Én már kétszer is rájuk dörrentem: Egyszer, hogy ne a mosdókagylóban mosogassák el a retkes, zsíros edényeiket, mert már fogmosás után is másfél órát keringőzött a csula mielőtt lefolyt. Másik alkalommal az egyik kitalálta, hogy csináljunk takarítási rendet a fürdőszobára. Nem lettem volna olyan morcos, ha aznap reggel nem egy hatalmas hajkupac fogadott volna, de így azt mondtam mindenki takarítson fel maga után, és akkor jóba leszünk. (Ezt a zuhanyzót úgy kell elképzelni, hogy a két szoba közzé van beépítve, így mindkét szobának külön bejárata van hozzá, ami zsilipszerűen zárható)

Dezső macskám maradék szemét rátenném, hogy ők voltak...! Kedvem lett volna vonattal visszajönni, hogy egy szétszikkadt faszkorbáccsal összekócoljam az agyonvasalt hajukat és azt a csodálatos testüket, amit napi 8 órában a fürdőszobában ápolnak...

Nem volt mit tenni... hétfőn utoljára kitakarítottuk az akváriumot és elsüllyesztettük az ágyneműtartómba. Édes korábban tanácsolta, hogy vegyünk bele virágföldet és ültessük be retekkel meg paradicsommal. Ezt az ötletet leszavaztuk. A törvény szerint akváriumot nem lehet tartani... Összepakoltuk egy tejfölös vödörbe a csipet-csapatot és lekarikáztunk a tóhoz. Ott elmondtam egy rövidke búcsúbeszédet és szélnek eresztettem a csapatot. A szűk agyamba nem tudatosult, hogy milyen hőmérsékletkülönbségek lehetnek a két víz között... Egy naphal a helyben dobta fel az uszonyát. A fene se hinné, hogy ugyanúgy képesek görcsöt kapni, akár az ember...

Hálából fél napokra "elfelejtettük" kinyitni a zuhanyzót, mellőztük a zuhanyfüggöny használatát (vagyis a küszöb alatt kész Niagara folyt át hozzájuk), sőt legutóbb zuhanyzás előtt az akkusztikát vizsgálva, még rázendítettem az Ossian zenekar Acélszív című számára is. A siker nem maradt el, szóval rendszeressé teszem. És átvettük a szokásukat, hogy lábbal, lendületből csukjuk az ajtót. Tudomásunkra jutott, hogy ismét a zuhanyzóban mossák a pörköltös tányérokat, szóval várjuk a következő dugulást, amit két dolog fog követni:

1. egy teljes árasztás - "Nem megmondtam hogy ne mosogassatok ott?! Biztos nem zártátok el a csapot, lefolyni meg nem tudott a krumplistésztától..."

2. egy laza beköpés - "Borzalmasak! Csapkodják az ajtót, csak úgy pereg tőle a vakolat! Már kétszer eldugították a lefolyót is, pedig szóltunk nekik!"

2012/11/21