"Semmi gond. Az életnek nem kell hibátlannak lennie, éppen elég, ha élhető."

Ma is beszéltem Édessel. A tegnapi hangulatából következtetve arra számítottam, hogy ma biztos felveti a szakítást. Ehelyett "Már olyan szörnyen hiányzol! Megyek csütörtökön!"-t kaptam. Nem rossz ahhoz képest, hogy tegnap még a találkánkat is le akarta mondani...Mondjuk megjegyeztem új fejleményként, hogy bővítették az időt, és ráérek vasárnap beköltözni a koleszba. Most kicsit nyugodtabb volt, legalábbis többet beszélt és viccelődött is. Ha itt lesz felhívatom vele azt a pár címet amit beszereztem neki, átmaszkírozzuk az év eleji önéletrajzát és addig fogjuk szórni, amíg valaki fel nem veszi vele a kapcsolatot. Még egy tündéri beszólást is elcsíptem tőle: "Nekem mindegy, hogy nem tudok hazamenni hétvégére, hétfőtől vasárnapig is dolgozok két műszakban, ha láthatlak téged!" Nem szeretem az émelygős dolgokat, de ettől elolvadtam...

2011/08/30