A Csárda 4. rész

"- Mennyi hús kell nektek? Csirkemellből hány kilót kértek? Tegnap bele se írtátok a leltárba mennyi van...

- Haggyá má' békén, helyetted ne adjam le a rendelést...?"

Tián

Az elején elég furcsán jött le, hogy a férfi dolgozók többsége időtöltés céljából flörtöl a konyhalányokkal. Ez javarészt ártatlan bohóckodás, nálam a legtettlegesebb az volt, hogy az egyik pincér poénból meghuzigálta a bal fülemet és beleharapott az arcomba. Nos, aki legjobban nyomatja az ilyesmi töltetű hülyeségeket, az Tián (mondjuk aki az archarapós incidenst nem ő követte el) Ő egy viszonylag alacsony, átlagos testalkatú, könyékig kivarrt karú húsz év körüli srác. Világosbarna haját két oldalt felnyíratta, a hosszúra hagyott tetejét fonnyadt ananászlevélként félrecsapva hordja. A szemszínét a mai napig nem tudom eldönteni, hogy kék, vagy világosszürke lenne. Ha összegezzük, szerintem ő a leghelyesebb szakács a konyhán, de sajnos kicsit dzsigoló.

"- Figyelj, te olyan jó csaj vagy, nem akarsz a nőm lenni?

- Hányadik nőd?

- Hát... van egy pár, de téged a sor elejére pakolnálak.

- De aranyos vagy! Sorszámot ne tépjek...?"

Máskor odajött, hogy öleljem meg, aztán hangosan beleszuszogott a fülembe:

"- Mmmm...

- Mit szeretnél?

- Téged. Nem adsz egy csókot?

- Nem, mert veszélyes.

- Mert?

- Mert lejön az Ember és elpicsáz.

- Mindkettőnket?

- Csak azt, aki jobban hajlik a dologra. Vagyis téged.

- Te nem hajlasz?

- Én egyenes vagyok, mint a felkiáltójel."

A bejegyzéskezdő párbeszéd is köztünk zajlott le tegnap. Az ominózus reggel Tián szokatlanul levert volt. Úgy gondoltam nem feszegetem tovább a dolgot. A mai nap folyamán sem szólt hozzám, aztán zöldségmosás közben bejött paradicsomért és újra kezdte a régi szöveget.

"- Mi az, tán már nem haragszol?

- Á, tegnap se haragudtam, csak szar passzban voltam... Négy év után szakítani akart a csajom. A mobilomba elolvasta egy másik csaj sms-ét...

- Ne már... ilyenen elcsúszni...ez nagyon filmes klisé.

Védi hagymapucolás közben kifejtette részletesebben a sztorit: Tián egy ideje már kavar a halfeldolgozós Zsikával, aki kábé hét évvel öregebb nála. Korábban rájuk nyitott, ahogy a konyhán falták egymást. Emellett van Tiánnak egy fix barátnője. A baleset úgy történt, hogy Tián hétvégén pecázott és a méregdrága mobilja beesett a vízbe. Otthon kitette száradni, és a lelkére kötötte Zsikának, hogy nehogy keresse, vagy írjon neki, mert nem lesz nála. Zsika vagy kicseszésből, vagy nem csak küldött egy "puszi édes" szívecskés üzenetet, amit a fix nő megtalált és visszahívta a számot. Zsika illedelmesen bemutatkozott és ezután kezdődött a Mónika-show. A végén csak kibékültek és tegnap azt ecsetelte Tián, hogy ez az eset mennyire ráébresztette, hogy nem akar elszakadni a fixtől és mennyire szereti... Ahhoz képest aznap megint odajött hozzám mosogatás közben ölelgetni.

"- Tegnap ugye, hogy egy igazi bunkó voltam veled?" - gügyögte.

"- Semmi baj... más is szokott... menstruálni" - nyöszörögtem, mert a vehemens ölelgetéstől már nem nagyon kaptam levegőt. Végre röhögve elengedett.

" - Hát ja.. már akartam is kérni egy tampont...

- Akkor tudod mi az, ami minden hónapban egyszer jön meg, és négy napig tart...?"

Mindenki unottan pislogott rám, milyen bölcsességet mondok.

"- A fizetés."