Van egy jó és egy rossz hírem: a jó az , hogy Édes lelt munkát.A rossz pedig az, hogy szinte soha sem tudnánk találkozni. Tegnap mondta, hogy elment ahoz a fickóhoz, akinek legutóbb küldtünk önéletrajzot. Az összes vízterület 9 hektárnyi lenne, szóval nem is a halászaton lenne a hangsúly, de a tó mellett van egy tanya, ahol a jószágokra kéne ügyelnie a nap 24 órájában. Ketten dolgoznának a tanyán egynapos váltásokkal (egy nap szünet - egy nap meló), amibe a hétvége is benne van. Vagyis ez azt takarja, hogy többet nem tud lemenni hozzánk (hülyeség megtenni 120 km- t egy napra, hogy aztán másnap hajnalban keljen), és szerintem az is érdekes lenne, hogy ott lebzseljek náluk, miközben úgysincs otthon... Szar helyzet... Kapott egy hét gondolkozási időt, de a nyakamat rátenném hogy el fogja fogadni. Neki pont stimmelne, külön szállás se kéne, mivel tőlük 30 km - re lenne a melóhely. Ecsetelte, hogy mennyi pecázási lehetőség (Körösök) lenne, és a melóban se kéne megszakadnia. A fizetése kb 124 ezer lenne...nettóba. Most nem mindegy 24 -et vagy 124 -et kap egy hónapra... Jól van, örülök, hogy akadt melója, csak rettentően tartok attól, hogy erre rá fog menni a kapcsolatunk... Tegnap már nagyközönségesen kibőgtem magamat emiatt (amúgy is igazán jó passzban voltam). Most már jól vagyok, és a "szarok-bele" - állapotba léptem tovább. Ha elfogadja, az ő dolga, nem találkozunk annyit, mindegy, ha szakítunk, szarok bele...

2012/02/04