Csűrődnek-csavarodnak itt a dolgok... Valaki segítsen belelátni!

Írtam már korábban pár sort Édes mini-alteregójáról (ezentúl csak Szöszi lesz), aki a folyosónk végében lakik. Nos, a csajokkal úgymond kifigyelgettük (Ginának ugyanis elég szimpi a fickó). Gondolkoztunk , hogy vehetnénk fel vele a kontaktust, még azt is megkíséreltük, hogy mi is átnyergelünk a színjátszós szakkörre, ahova szobatárs szerint jár. Persze ebből sem lett semmi. Kábé egy hete megleltem az Ossianos - pólómat a szekrényem alján, gondoltam suli utánra felveszem, hadd szellőzzön. Kilejtettem a szint egyszem konyhájába a pulykás töltött husimat megmikrózni. Már a folyosón találkoztam "Vörössel" (a szintünk másik rockerével). Épp a sloziból jött kifelé, és hatalmasat köszönt, amire eddig még nem volt példa. A konyhában Szöszi próbálkozott a rezsón kávét főzni.

Elaraszoltam mellette és behajintottam a kajámat a mikróba. Akkor figyeltem fel, hogy nekem mormog... "Szerinted működik ez...? Melegít...? Vagymivan...?" Ránéztem a rezsóra és miután láttam nem világít, lenyomtam a biztonsági kapcsolót (ilyen bigyuszt direkt tesznek fel, hogy pár perc után nyomja ki az áramot, ha nem nyomod meg újból, így a főzés csak állandó felügyelettel mehet). "Most már biztos megy." - mondtam. Megköszönte és elkezdtünk beszélgetni! Megkérdezte, hogy új vagyok - e a szinten, mert még nem nagyon látott, milyen zenét szeretek, meg persze mondta, hogy ő milyet szeret stb. Addig trécseltünk, hogy husim körbejárt és majdnem el is hűlt, de megbeszéltük, hogy majd a nap folyamán átjön és hoz nekem egy pár zenét.  Na, ennyit tesz egy Ossianos póló... A csajoknak leesett az álla amikor elmeséltem a dolgot. A látogatás akkor elmaradt, de most hétfőn este elcsípett a folyosón. Összetrombitáltam a csajokat, hogy 10 perc múlva gyülekező Szösziológiára... Azt hittem már megint elfelejtett, amikor bekopogott. Már töltögettük a zenét, amikor betalált Gina is. Elmondása szerint kényelmetlenül érezte magát, mivel én nagyszerűen megtaláltam a hangot ezzel az emberkével. Vicces... olyan volt, mintha Don Huan DeRick - Matyka - Öcsém régi haverja stílusából lett volna összegyúrva. És ijesztően sok volt a közös netes kedvenc... (persze erre később gondoltam, hogy biztos lenézte az adatlapomról facen) Gina hamar is távozott, helyette szobatársam tért be, szinte meg sem lepődve. Kicsit később befutott Sünci (korábban igértem neki egy hajkreppelést). Amikor kinyitottam neki az ajtót és benézett, nem sok kellett, hogy sarkon forduljon (később mondta, hogy csajbulira számított így még melltartót se vett fel, meg váll nélküli topja volt a mackó alatt) Hülyültünk tovább. Megcsináltam a kreppelést és a kifésülést és egyszerre szólaltunk meg Szöszivel: "Szimbaaa!" Ezek után szégyen ide- szégyen oda... Sünci kifésülte Szöszi haját, én meg befontam... Neki is "ritkaszép" haja van, mint Édesnek, ugyanúgy szőkés, csak talán egy másfél centivel hosszabb...

Valami megmoccant bennem miközben a tincseit szorongattam... Hajbuzi vagyok, tudom. Sünci is elpályázott olyan este tizenegy körül, amikor már olyan meleg volt, hogy levette a mackót és Szöszi rájött, hogy az oldala végig csikis. Szobatársam már elhúzott zuhanyozni, és Szöszi is készülődött, amikor a kezébe nyomtam egy bögre meleg teát (előtte kétkedve figyelte, hogy lesz a forró vízből tea). Mivel "picit" alpári volt a stílusa (mikor elmesélte, hogy robbantott fel budit petárdával, hogy vert meg egy regimentnyi cigányt és hogy feküdtek a koli előtti padon totál befüvezve) vágott egy kis kontrasztot bele, amikor cukorborsó hangon bejelentette: "- Köszönöm szépen, nagyon finom volt a tea, kérhetek még?" Szinte stílushoz illően: "- Persze, rózsabimbó, kaphatsz még." - válaszoltam gondolkodás nélkül. Erre bezsebeltem egy ilyen fejet: O.O Pfff... csak Édes meg ne tudja...

Apropó, mostanában kicsit bánt a viselkedése. Észrevételeim szerint rászokott Fater stílusbeli beszólongatásokra (amit iszonyatosan rühellek) Pl:" - Kicsattant a szád? Biztos túl nagy valamit akartál bevenni... gyere itt van egy kisebb". Nem akartam megszólalni, hogy azt anyádnak tartogasd... Múlt héten sütöttem neki sütit (aminek az alja kicsit odakapta, a közepe meg nyers volt elmondása szerint), kiadta a macskának és elkezdte ecsetelni, a sütőbe cserép kell, mondtam, hogy sajnálom a miénkbe csak lyuk van... (Akkor sütök neki legközelebb, ha már összeköltöztünk és van új gáztűzhely is) Kedden mondtam neki, hogy szerdán este 8 után érek hozzá, ebből egy óra hosszát alig húsz kilométerre tőle fogok tölteni, mivel így lesz csatlakozásom. Válasz: "- Oké, akkor majd jössz valamikor."  Második felvonás: Ma napközben megcsörgettem, hogy mégsem megyek, mivel nyomtatni kellett és belenyúltam az úti pénzembe, így következő héten már nem tudnék hazamenni, így inkább most megyek.Neki stimm-e? "- Nekem jó, és akkor mikor jössz?"( -.-")"- Majd péntek délután..."  Most sokat vártam el, hogy esetleg felajánlja, hogy kiugrik elém vagy kipótolja az utazási költségemet? Nem tudom, de szarul esett... "- Köszönöm szépen, nagyon finom volt a tea, kérhetek még?" Nem az esetem Szöszi a történetei elmondásából, de... úgy érzem kezd kiveszni ez a fajta figyelmesség a kapcsolatunkból, és ezért csillant fel a szemem... olyan rég kaptam már fickótól dicséretet... A medve igyon rá hideg vizet! Legyek olyan köcsög és meséljem el hétvégén a Szöszis- sztorit Édesnek?! 

2012/04/26