"Boldogok, akik nem veszik magukat túl komolyan"

Beugrok az ágyba, a kapott csomagomat gyorsan az ablakba költöztetem, a paplant az orromig húzom, hogy az éppen belépő Édes ne lássa vigyoromat...

-Te már alszol?- kérdezi.

-Ühüm...-válaszolom, hogy ne sejtsen semmit.

-De menjünk még fogat mosni...-kezdené.

-Gyere ide...-duruzsolom a legelbűvölőbb hangomon.

Az ágy széléhez lép, én csak erre várok.Lerántom magamról a takarót, így jól láthatóvá válik Mikulás-bikinim.

-Óh, megjött a Télanyóóó...?-kérdezi nevetve.

-Bizony...-felelem és a kezébe nyomom a csomagját.

-Hmm..nem rossz...-motyogja engem stírölve, majd szorosan átölel és ad egy jókora cuppanós puszit.

Érdeklődése a felszerelésem felől addig tartott, amíg fel nem fedezte a csomagjára erősített gyöngyből fűzött csukát.Legalább annyira izgatta a fantáziáját, mint én...Ezek a halászok...!

2010/12/06/